Hosszabbítók és elosztók
Minden ezermesternek van otthon néhány hosszabbítója. De azokat, amelyeket kint használunk, semmiképp sem szabad egész télen bedugva hagyni. A fagy, a nedvesség és a szennyeződések idővel bejuthatnak és tönkretehetik őket. Ezért húzz ki mindent, amit télen nem tervezel használni. Könyörtelenül! Ha elteszed őket, tovább bírják, és tavasszal nem kell azon bosszankodnod, miért vágta le a biztosítékot a szivattyú. Találkoztál már megrágott kábellel nyest, egér vagy más „villanyszerelő“ jóvoltából? Akkor tudod, hogy a hosszabbítót kint hagyni egyszerűen nem éri meg.
Akár klasszikus hosszabbítókat, akár dobos, feltekerhető modelleket használsz, a telet száraz, lehetőleg enyhén melegebb helyen töltsék. És ne feledd: a kültéri hosszabbítóknak is legalább IP44-es védettségűnek kell lenniük.
Kerti világítás
Amint korábban sötétedik, a kültéri lámpák elengedhetetlenek a biztonságos közlekedéshez a ház körül – legyen szó a feljáróról, a lépcsőről, az udvarról vagy a hátsó kertrészről.
Kezdj egyszerűen: menj ki este a kertbe, kapcsold fel az összes fényt, és nézd meg, valóban működnek-e. Gyakran előfordulnak problémák a mozgásérzékelőkkel – vagy nem kapcsolnak, vagy akkor is bekapcsolnak, amikor senki sem megy arra. Ha úgy látod, hogy egy lámpa már kiszolgálta az idejét, nézz körül a mozgásérzékelős napelemes LED lámpák között. A napenergiát használják, így teljesen függetlenek a hálózattól – ez villanyszámla-megtakarítást és egyszerű, kábelezés nélküli telepítést jelent.
A világításnál is gondolj a megfelelő védettségre. Ismét legalább IP44, de jobb az IP54 vagy IP65, ha a fények tartósan ki vannak téve az esőnek. Ha a lámpatest felületén rozsdát, repedt műanyagot vagy nem záró illesztést látsz, az annak a jele, hogy a lámpa akár veszélyes is lehet.
Fagy és víz
Ha már kézben tartod a szerszámokat, az aljzatokat és a hosszabbítókat, itt az ideje foglalkozni a másik csendes gyilkossal, vagyis a vízzel. A nedvesség és a fagy a műanyaggal és a fémmel együtt veszélyes páros. Amint a hőmérséklet nulla alá esik, néhány óra is elég a károkhoz: repedt csövek, sérült szivattyú vagy tönkrement szűrés.
Tömlők és csapok
Kezdjük a klasszikussal: a kerti locsolótömlőkkel. Sokan ősszel csak úgy összetekerik és félreteszik, de ha víz marad bennük, a jég előbb-utóbb elvégzi a dolgát. Ugyanez igaz a kerti csapokra is. Ha nem fagymentesek (ezt onnan ismered fel, hogy a szelep a fal belsejében van), zárd el a vízellátást, és teljesen ürítsd le a csapot – nemcsak a tömlőt, hanem magát a csaptestet is.
És még egy apróság – a szórófejek a tömlők végén. Sokan elfelejtik leszerelni, pedig ezekben is maradhat víz, ami fagyáskor a csatlakozót is károsíthatja. Fordítsd fejjel lefelé, hagyd kicsöpögni a vizet, és nyugodtan szárítsd a garázsban.
Kerti tó
Ha van a kertben tó – akár halakkal, akár csak szivattyúval –, a téli felkészülést nem szabad félvállról venni. A szivattyúk esetében döntsd el, hogy kiveszed-e és leállítod, vagy hagyod télen is működni. Mindkét esetben konkrét lépésekre van szükség.
Ha bekapcsolva hagyod a technikát, védd a fagy ellen. Segíthet vízbe helyezett fűtőelem vagy fűtőkábel. Ennek köszönhetően a víz nem fagy be a kritikus pontokon, és a technika sértetlen marad.
Ha vannak halak a tóban, biztosan tudod, hogy levegőhöz kell jutniuk. A víz felszíne tehát ne fagyjon be teljesen. Ehhez használhatsz úgynevezett jégmentesítő úszót, vagy a levegőztető és a fűtőelem kombinációját.
Ha a tavat télre leereszted, ügyelj arra, hogy a szűrőrendszerben, csövekben és idomokban ne maradjon víz. Már egy kevés is elég, hogy tavasszal károkat okozzon.
Kandalló
Végül még egy hely, amely figyelmet érdemel: a kültéri kandalló, füstölő vagy nyílt tűzrakóhely – különösen, ha télen nem tervezed használni.
Ellenőrizd magát a tűzteret, nem maradt-e benne parázs vagy hamu, és tisztítsd meg. Ha van fatároló vagy faház, győződj meg róla, hogy a fa jól le van takarva, és nem ázik el. A kandalló környéke gyakran olyan hely, ahová mindenfélét lerakunk – például régi rostélyt, fém lapátot, hamuval teli vödröt stb. Télen azonban ezek gyorsan rozsdásodnak, ezért amit nem használsz, tedd el.
Füstérzékelő és karbantartása
Van füst- vagy szén-monoxid-érzékelőd a pergolában, a nyaralóban vagy a kültéri kandallónál? Ne feledd ezt is ellenőrizni. A legtöbb modell rendelkezik tesztgombbal – tartsd lenyomva, és ellenőrizd, hogy megszólal-e a riasztás. Ha nem hallasz semmit, cserélj elemet vagy az egész érzékelőt. Esetleg fontold meg egy modernebb modellt, amely hangjelzéssel szól az alacsony töltöttségről, vagy olyat, amely mobilalkalmazással is összekapcsolható.

EMOS téli ajánlott felszerelése
Vannak dolgok, amelyeket jobb előre beszerezni, mielőtt hiányoznának. Legyen szó apróságokról, amelyek idegeket kímélnek, vagy olyan eszközökről, amelyek megkönnyítik a munkát. Az EMOS-nál összeraktuk az alapfelszerelést, amely minden ezermesternek jól jön a télre.
Kezdj egyszerűen: menj ki este a kertbe, kapcsold fel az összes fényt, és nézd meg, valóban működnek-e. Gyakran előfordulnak problémák a mozgásérzékelőkkel – vagy nem kapcsolnak, vagy akkor is bekapcsolnak, amikor senki sem megy arra. Ha egy fényforrás már feladta a szolgálatot, nézz körül a mozgásérzékelős napelemes LED lámpák között. A napenergiát használják, így teljesen függetlenek a hálózattól – ez villanyszámla-megtakarítást és egyszerű, kábelezés nélküli telepítést jelent.
A világításnál is gondolj a megfelelő védettségre. Ismét legalább IP44, de jobb az IP54 vagy IP65, ha a fények tartósan ki vannak téve az esőnek. Ha a lámpatest felületén rozsdát, repedt műanyagot vagy nem záró illesztést látsz, az annak a jele, hogy a lámpa már veszélyes lehet.
Ellenőrizd, hogy minden megvan-e: