A fejlámpák paraméterei között könnyű elveszni. Mindenkinek eszébe jut, hogy azt kellene néznie, milyen messzire, milyen erősen és mennyi ideig világít a fejlámpa. Csakhogy amikor az egyes fejlámpák tulajdonságait kezdjük böngészni, a helyzet bonyolódik. Milyen hatótávolságú legyen egy fejlámpa futáshoz? Hasznos lesz a piros fény sátorozáskor? És még a világítás sem olyan egyszerű, mint gondolnánk. A fejlámpa fényáramával együtt nő a hatótáv, de a tápellátás igénye is, így a világítási idő csökken. Melyik szempontot részesítsük előnyben, ha túrázáshoz keresünk fejlámpát?
Ezekre a kérdésekre szeretnénk választ adni ebben az első fejlámpás cikkben. Az EMOS blogunkból már megszokhatták, hogy elég technikusan írjuk le termékeink funkcióit – legyen szó akkumulátortöltőkről, antennákról vagy akár szén-monoxid érzékelőkről. Most viszont egyszerű útmutatót szeretnénk adni vásárlóinknak ahhoz, hogyan válasszanak fejlámpát konkrét felhasználásra. Persze a fejlámpákról is sok részletes adatot tudnánk megosztani – például, hogy a hatótáv azt a távolságot jelöli, ahol a megvilágítás intenzitása 1/4 luxra csökken, és hogy a lux az a fényintenzitás, amely teliholdnál 1 m²-re esik. De hasznosabb azt mondani: futáshoz számoljunk sokkal kisebb effektív hatótávval, hogy jól lássuk az utat, ezért olyan fejlámpát válasszunk, amely legalább 200 méter hatótávval rendelkezik. És konkrét tippeket is adunk majd a megfelelő fejlámpa modellekre.